Technikai szemmel: Az e-mail megnyitási arány

e-mail

Sokan és sokszor eltemették már a hírlevelet, mégis, mind a mai napig az egyik legfontosabb része lehet az online kommunikációnknak.

Néhány bejegyzéssel korábban már ejtettünk szót arról, hogy milyen e-mail formátumok léteznek, illetve arról is, hogy ez miért is fontos számunkra. Ekkor már egy fél mondat erejéig kitértünk arra is, hogy a képek megjelenítésének jelent?sége lehet az e-mail statisztikáknál. Most nézzük meg részletesebben, miért is fontos ez számunkra.

A hírlevelekkel kapcsolatos mutatószámok

Miel?tt belevágnánk a k?zepébe – azaz egyb?l az e-mail megnyitási arányra térnénk rá –, érdemes áttekinteni, hogy melyek azok a mutatók, amelyekkel a hírlevelek kapcsán foglalkoznunk kell és érdemes.

A lista mérete, avagy a címzettek száma

Az e-mailmarketing legegyszer?bb mutatója a lista mérete, azaz a címzettek száma. Azt mutatja meg, hogy az adott levelet hány címzett számára küldtük ki. Azt a kérdést most tegyük félre, hogy a sok címzettet tartalmazó, de kevésbé pontosan célzott vásárolt vagy robotok segítségével gy?jt?tt címlisták a hatékonyabbak-e, vagy az egyéni feliratkozásokból gy?jt?tt listák megfelel?bbek számunkra. Ezt majd egy kés?bbi bejegyzésben részletezzük, most maradjuk annyiban, hogy ha a listák hatékonysága állandó lenne, akkor azt mondhatnánk, hogy a t?bb jobb, azaz minél t?bb címzettünk van, annál jobbak eredményekre számíthatunk a levél kiküldését k?vet?en.

Levelek megnyitási aránya

Ha logikai sorrendben haladunk, akkor a k?vetkez? mutatószám, amivel foglalkoznunk kell, az a levelek megnyitási aránya. De az sem véletlen, hogy ennek a bejegyzésnek a f? témája éppen ez, szóval itt nem csupán arról van szó, hogy tényleg hányan nyitották meg a levelet…

Ahogy mondani szokták: részletek hamarosan! (Na jó, aki türelmetlen, g?rgessen lejjebb… ?? )

Kattintási arány

Nem meglep? módon a kattintási arány azt mutatja meg, hogy a levélben elhelyezett linkekre olvasóink milyen arányban kattintottak rá.

Ezt kétféleképpen mérhetjük. Egyrészt mérhetjük a k?rlevélküld? rendszerünkkel, másrészt az UTM kódok segítségével a webstatisztikánkban. Ez utóbbi azért lehet hatékonyabb, mert nem csak azt látjuk, hogy ténylegesen hányan kattintottak a linkre, hanem azt is, hogy azok, akik hírlevelünkb?l érkeztek meg weboldalunkra, ott milyen aktivitást mutattak, azaz mennyi ideig maradtak, hány oldalt látogattak meg, vásároltak-e, stb.

Bevétel

Sokan sokféle mutatószámmal ?kábítják el” a megbízókat, szerintünk marketinges szemmel ez a legfontosabb mutató. Vállalkozásunknak annál jobb, minél nagyobb egy-egy hírlevélkampányunk bevétele… ??

Az online értékesítési csatornák esetében k?nny? mérni, hogy melyik kampányból mekkora forgalom keletkezett, de akkor sem kell csüggednünk, ha offline csatornákon keresztül is értékesítünk, hiszen néhány kreatív ?tlettel itt is mérni tudjuk azt, hogy melyik vev?nk melyik vásárlása, melyik kiküld?tt levelünkh?z kapcsolódik.

Hogyan mérhet? a megnyitási arány?

Az e-mail-ek megnyitásának mérése hasonlóképpen t?rténik, mint a webstatisztikák gy?jtése t?rtént korábban. A levél legelején elhelyezésre kerül egy 1 képpont széles és 1 képpont magas, átlátszó kép. Amennyiben ezt a képet levelez?rendszerünk let?lti, akkor mi már a statisztikák szerint is megnyitottuk a levelet. Amennyiben nem, úgy a küld? fél felé úgy látszik, hogy nem nyitottuk meg a levelet. A hangsúly az ?úgy látszik”-on van, azaz ha a levelet egyszer? sz?veg formátumban küldi ki a feladó vagy a fogadó oldalon valamilyen okból nincs engedélyezve a képek let?ltése – mondjuk azért, mert a vállalati rendszerben a rendszergazda biztonsági okokból letiltotta – akkor annak ellenére, hogy a levél valójában megnyitásra került, az a statisztikákban meg nem nyitott levélként fog szerepelni.

Pontosan ez a hiba lehet?ség az, amely miatt ezt a mutatót csak, mint viszonyszámot érdemes kezelni, azaz ha egy k?rlevél megnyitási aránya 50%, akkor azt valójában nem csupán minden második címzett nyitotta meg. Persze itt is a t?bb a jobb, de ez a mutató – pontosan a technikai okokból fakadó bizonytalanságok miatt – inkább csak ?sszehasonlításra jó.

és hogy mennyi a jó? Ez függ a levél spam pontszámától, a levél tárgyától, a lista min?ségét?l, a kiküldés id?pontjától és még jó pár dologtól, szóval nincs olyan egzakt érték, ami felett jónak számít a megnyitási arány. Csak abba gondoljunk bele, hogy ugyanaz a lista ugyanazzal a levéllel miért fog másképpen teljesíteni hétf? reggel, mint szombat délben.

Inaktív felhasználók automatikus leiratkoztatása? Inkább ne!

A legt?bb hírlevél küld? rendszerben van lehet?ség automatizálásra, ezért sokszor felmerül, hogy azokat a címzetteket, akik rendszeresen nem nyitják meg a leveleket k?ltségcs?kkentés miatt leiratkoztassák-e a hírlevél küld?k? Véleményünk szerint nem szabad, mivel k?nnyen el?fordulhat, hogy olyan felhasználót fogunk leiratkoztatni, aki egyébként olvassa a leveleinket, csak – saját d?ntéséb?l vagy esetleg saját hibáján kívül – nem jelenteti meg a képeket levelez? rendszerében.

(Amennyiben ez, vagy egy másik blogbejegyzésünk elnyerte tetszését és nem szeretne lemaradni a kés?bbi bejegyzéseinkr?l, javasoljuk, iratkozzon fel hírlevelünkre, vagy k?vessen bennünket k?z?sségi oldalaink valamelyikén.)

így címkézve:

Szólj hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük k?zzé.

满城丰乳,污到你下面流水的短文,17禁忌漫画免费阅读